Archívum » Tájékoztatók

 

Vietnam belpolitikája és gazdasága

 

A ’80-as évek végétől a vietnami vezetés – részben a korábban követett merev modell egyértelmű kudarca, részben a nemzetközi helyzet változásai miatt – az óvatos reformpolitika („doi moi”) útjára lépett. Célul tűzte ki a tervutasításos gazdasági rendszerről a „szocialista karakterisztikájú piacgazdaságra” való áttérést, a külgazdasági nyitást. Mindez nem érintette ugyanakkor a Vietnami Kommunista Párt (VKP) egypártrendszerű hatalmi pozícióit. A VKP-nak nincs alternatívaként szóba jöhető szervezett ellenzéke, és a párton belül sem alakultak ki olyan erőközpontok, amelyek politikai kurzusváltást szorgalmaznának. E szilárdnak tekinthető háttér és a határozott politikai irányítás megfelelő bázist teremt a gazdaság fejlődéséhez, a külföldi befektetésekhez. A belső viszonyokat esetenként szociális és etnikai kisebbségi feszültségek terhelik, a társadalmi stabilitás megbomlásának jelei azonban nem mutatkoznak.

*

Az országot irányító fő politikai erő, a VKP jól szervezett tömegpárt. A hatalmi struktúra – amelynek élén továbbra is a párt és állami apparátus, a fegyveres erők vezető körei állnak – továbbfejlődését a régi-új gazdasági elit összefonódása és egymásra utaltsága jelzi. Érdekellentétek esetenkénti megjelenései eddig nem igazán veszélyeztették a mély történelmi gyökerekkel és nemzeti hagyományokkal rendelkező párt szervezeti egységét.

A VKP a mai napig elutasítja a többpártrendszer bevezetését. A társadalom fokozatos, gazdasági eredményekkel biztosított átalakításának híve, az óvatos politikai reformok csak a fennálló rendszeren belül eltűrhető demokratizálás határáig terjedhetnek. A fejlődés és a stabilitás kettős követelményének teljesítésében a második elem kap nagyobb hangsúlyt.

Vietnam gazdasági és külkapcsolati nyitásával összehasonlítva jóval lassabb és ellentmondásosabb az emberi jogok fejlődése az országban. Az e területen Vietnammal párbeszédet folytató fejlett demokráciák értékelése szerint bára trend összességében enyhén pozitív, gyakori megtorpanások, esetenként visszarendeződések jellemzik. A szabadságjogok vonatkozásában a vietnami vezetés azt az álláspontot képviseli, hogy azok nem az állammal szembeni védelem eszközei, hanem az állam által garantáltak. A politikai jogok helyett inkább a gazdasági, szociális és kulturális jogok végrehajtására helyezi a hangsúlyt,hasonlóan a fejlődő világ többségéhez.

Haladásérzékelhető a vallásszabadság területén: az országban élő hét-nyolc millió katolikus hívő helyzete javul, nem függetlenül a Szentszékkel folyó kapcsolatrendező tárgyalásoktól. Bár formális diplomáciai kapcsolatok továbbra sincsenek, 2011 elején a pápa kinevezte a Szentszék egy nem rezidens (szingapúri székhelyű) vietnami képviselőjét. A protestáns felekezetek esetében a hasonló javulást fékező erő, hogy az ország középső és északi hegyvidéki területein élő etnikai kisebbségek körében népszerűek és ezzel óhatatlanul kiváltják a hatóságok gyanakvását. A vallásos lakosság zömét kitevő buddhisták egyházával a hatalom viszonya hosszú ideig ellentmondásos volt. Mára azonban érdemben javult, esetenként nagyszabású nemzetközi buddhista fórumok vietnami rendezési jogának elnyerésével is bizonyított. Az USA Külügyminisztériuma öt éve levette Vietnamot a vallásszabadság szempontjából különösen aggasztó helyzetű országok (CPC) listájáról.

A halálos bírósági ítéletek száma évente hullámzik, de a végrehajtott ítéletek számának alakulása némi csökkenést mutat, az amnesztiák gyakoribbak, a joganyagokban a halálos ítéletekkel sújtható bűntettek számát csökkentették. A VSZK-ban politikai okokból halálbüntetést már nem szabnak ki. Nemzetközi fórumokon jelentették be, hogy a halálbüntetést Vietnamban 2015-ig fokozatosan meg kívánják szüntetni.

A korrupció – számos más térségbeli országhoz hasonlóan – Vietnamban is évszázadokra visszamenő, az egész társadalmat és annak minden tagját közvetlenül érintő beidegződés. A jelenlegi vietnami viszonyok között e jelenség az új tulajdonosi osztály kitermelésének, a korrupció elleni harc pedig a gyakorlatban elsősorban a politikai-gazdasági rivalizálásnak és leszámolásnak egyik eszköze is. Hátteréül a nagyszámú állami vállalat átláthatatlan működése, a földhasználati jog rendezetlensége, a bürokrácia nyomása, a vezetői hatáskörök tisztázatlanságai, átfedései és a szövevényes jogi szabályozás szolgál.

 

A belső helyzet néhány közelmúltbeli és várható aktualitása – gazdasági trendek

A vietnami belpolitika tavalyi meghatározó eseményei között volt a Vietnami Kommunista Párt soros XI. kongresszusa 2011 januárjában, majd májusban a nemzetgyűlési választások. A kettő közötti összefüggés fő tartalmi eleme, hogy a vietnami törvényhozásvéglegesen kilépőben van a monolitikus hatalomgyakorlás, a VKP döntések egyszerű jogi szentesítői szerepköréből.

A kongresszuson Nguyen Phu Trong, a Nemzetgyűlés korábbi elnöke került a VKP főtitkári pozíciójába és az ugyancsak megtartotta pozícióját Nguyen Tan Dung miniszterelnök, míg Truong Tan Sang a párt második számú vezetője lett az államelnök. A törvényhozás élére Nguyen Sinh Hung a kormányfő korábbi első helyettese került. Dung új kabinetjében négy miniszterelnök-helyettes és 22 miniszter van, közöttük heten az előző ciklusból.

A jelenleg hatályos 1992-es Alkotmány folyamatban lévő felülvizsgálata képezi a belső fejlődés legfrissebb aktualitását. A deklarált cél az ország hosszú távú és fenntartható fejlődési szükségleteinek biztosítása. Az előzetes elképzelések szerint a hatalmi ágak szétválasztásának és ellenőrzésének rendszere tökéletesedik, részben átalakul a bírósági, ügyészségi és önkormányzati rendszer, továbbá változások állhatnak be a jelenlegi földtulajdoni struktúrában. Az előkészítő bizottság még 2012 első félében megalkothatja az első tervezetet, mely az év közepe táján VKP PB és KB szinten megvitatásra, végül össznépi konzultációra kerül. A végső parlamenti döntés 2013 októberében várható.

A belső helyzet egy másik meghatározó aktualitása, hogy a hatalmi elit észleliugyana korábbi, szinte csak sikerekkel fémjelzett gazdasági mutatókbizonyos mértékű romlását,hitelminősítői besorolások és nemzetközi médiaelemzések korábbinál kevésbé kedvező alakulását, annyira azonban nem látja vészesnek a helyzetet, hogy radikális változásokra szánná el magát. A gazdaságpolitikában a csúcsvezetésen belül megmaradt személyek által garantáltan a stabilitás megtartásán, és a mutatók rosszabbodása esetén folyamatos kiigazításokon lesz a hangsúly.

A makrogazdasági adatok vonatkozásában kiemelhető, hogy Vietnam 2011-ben a GDP 6 százalékát megközelítő (5,89 százalékos) növekedést tudott felmutatni, mely alacsonyabb az azt megelőző év 6,78 százalékos értékénél, de a nemzetközi gazdasági környezet alakulását figyelembe véve még így is számottevő. Kifejezetten kedvező a kép a külgazdaság teljesítménye tekintetében: 2010-hez viszonyítva az export 33 százalékkal nőtt, míg a behozatal bővülése közel nem volt ilyen jelentős, így az ország által elszenvedett kereskedelmi mérleghiány 10 milliárd USD alatt maradt, ami a tavalyihoz képest 25 százalékos javulás. A költségvetési hiány is csökkent 2010-hez képest: tavaly a GDP 4,9 százalékának megfelelő adatot jeleznek a kormányzati források. A tavalyi infláció ugyanakkor jelentősen túllépte a 2010-es értéket és 18,13 százalékos növekedést mutatott.  A 2011-es külföldi működő tőke befektetési (FDI) ígérvény 35 százalékkal kevesebb volt ugyan az előző évinél, a ténylegesen realizált beruházások azonban nem csökkentek: ismét 11 milliárd USD körüli voltak.

 

A 2011-2015 közötti időszakra vonatkozó Társadalmi-Gazdasági Fejlesztési Tervben fontos szerepet kap a gazdaság átstrukturálása, ezen belül is három kiemelt területtel: beruházások (különös tekintettel az állami beruházásokra), pénzügyi piacok (kereskedelmi bankokra és pénzügyi intézményekre fókuszálva) és vállalati szektor (állami tulajdonú cégek részvényesítésének kérdését a középpontba állítva). Az infláció ellenes harc és a dong árfolyamának stabilizálása változatlanul a terv prioritásai között szerepel. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Vietnam nemzetközi szinten csak akkor maradhat versenyképes, ha növeli exporttermék előállító képességét, egyúttal elmozdul az alacsony feldolgozottságú termékek irányából a nagyobb hozzáadott értékű termék- és szolgáltatás-kategóriák felé. Ehhez szükséges a beszállítói iparágak (és a humán erőforrások) fejlesztése, továbbá az export-promóció és a hatékony beruházás-ösztönzés együttes, koncepciózus kezelése.

2012 első negyedévében a gazdasági növekedés mindössze 4 százalékot tett ki, mely mögött a fogyasztás lassulása és a feldolgozó ipar gyengébb szereplése áll. A pozitív trendek közé sorol mindazonáltal a 23,6 százalékos negyedéves export-növekedési adat, a stabilabbá vált devizaárfolyam, és a javuló államháztartási hiány.

2012. április

 


Vietnam külpolitikája

 

A 90-es évek elején a globális és egyben a délkelet-ázsiai erőviszonyok nagyarányú átrendeződése Vietnamot új külpolitikai stratégia kidolgozására kényszerítette. A hatalomra került reformerek az ország külkapcsolatainak diverzifikálását és a nemzeti érdekek érvényesítését jelölték meg fő feladatként. E pragmatista külpolitika fő elemei:

·        az ideológiai alapú „szövetségesi” külpolitikáról, valamint a térségbeli hegemón katonai törekvésekről való lemondás;

·        a délkelet-ázsiai regionális együttműködési struktúrákba való beilleszkedés, majd ezekben pozíció-erősítés;

·        kiegyensúlyozott kapcsolattartás a nagyhatalmakkal;

·        gazdasági promóciós elemek megjelenítése a diplomáciában.

A VKP legutóbbi, XI kongresszusa 2011 elején külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott, s a korábbi mottót (aktív nemzetközi gazdasági integráció) a szélesebb merítésű aktív és pro-aktív nemzetközi integrációval váltotta fel. A tavalyi parlamenti választásokat követően augusztusban megalakult új kormányban a külügyi tárcát Pham Binh Minh személyében profi karrierdiplomata vette át.

Az elmúlt években Vietnam jelentős külpolitikai sikereket könyvelhetett el: 2006 novemberében otthont adott az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozójának. 2007 januárjában felvették a WTO-ba, októberben az ENSZ Közgyűlés ülésszakán sorra került választáson 2008-2009-re a BT nem-állandó tagjává választották. 2009 májusában az ázsiai és az európai kontinens közötti intézményes párbeszéd, az ASEM (Asia-Europe Meeting) külügyminiszteri értekezletének volt házigazdája. 2010 júniusában majd novemberében ASEAN elnökként a vietnami kormányfő vendég státuszban részt vett a G20 csúcson.

ASEAN: Vietnam külkapcsolataiban jelentős lépés és a mai napig ható hajtóerő, hogy 2010-ben maga töltötte be a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége rotációs elnöki funkcióját. Hanoi érdemben hozzá tudott járulni a Tízek három közösségépítő projektje (Politikai-Biztonsági Közösség, Gazdasági és Szociális Közösség, Kulturális Közösség) felgyorsulásához.

Indokínai és mianmari bilaterális kapcsolatok:

A laoszi relációt a párt, kormányzati, katonai vonal szoros együttműködése és az intenzív gazdasági kooperáció – beleértve vietnami befektetési tevékenység – jellemzi. Ugyanakkor Kína jelentőségének erősödésével Hanoi sajátos versenyhelyzetbe kerül a laoszi külkapcsolatokban. Az utóbbi időben esetenként – korábban ritkán tapasztalt – feszültségek is megjelennek a Hanoi-Vientiane viszonyban, melynek példája a Mekongon, laoszi Xayaburi tartományban thai beruházással 3,5 milliárd USD értékben megépítendő gát és erőmű lehetséges vietnami környezeti hatásaival kapcsolatos vietnami aggodalom. A fentebb említett szoros és bensőséges kapcsolatok és egymás iránt tovább élő bizalom minden bizonnyal a kompromisszumos megoldást segíti majd.

A kínai versenyhelyzet a vietnami-kambodzsai viszonyban is érződik. A reláció új eleme, hogy a Phnom Penh-Bangkok kapcsolatok 2011-ben minden korábbinál erőteljesebb megromlása idején számos olyan területen, melyről Thaiföld kivonult, Vietnam azonnal megjelent és erőteljes – kambodzsai oldalról kifejezetten ösztönzött – gazdasági expanzióval kitöltötte e szomszédos indokínai országban keletkezett űrt.

Mianmar vonatkozásában egy korábban alvó kapcsoltrendszer felgyorsulását tapasztaljuk: fél év leforgása alatt két vietnami miniszterelnöki és burmai elnöki látogatásra is sor került. A motivációk között erőteljes a gazdasági: vietnami vállalkozások bővíthessék üzleti kapcsolataikat Mianmarban, hiszen ezen ASEAN társ-tagország nyitottabb a külföldi befektetésekre.

Kína: Vietnam biztonságát, belső helyzetét Kína képes a legnagyobb mértékben befolyásolni, következésképpen a hanoi külpolitika prioritásai számos összefüggésben kapcsolódnak e relációhoz. A két ország 2010-ben ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok fennállásának 60. évét. A deklarációk szintjén kiváló, magas szintű érintkezésekben gazdag, a „barátság, jó szomszédság, elvtársiasság és partnerség” mottó jegyében fejlődik a kétoldalú kapcsolatrendszer, a gyakorlatban azonban továbbra is megjelenik a történelmi gyökerű kölcsönös bizalmatlanság. Peking és Hanoi mind a mai napig nem tudta véglegesen rendezni az olaj- és gázlelőhelyekben gazdag szigetcsoportok (Spratly- és Paracell-szigetek) hovatartozásának kérdését. Előrelépés volt ugyanakkor, hogy a két fél meg tudta oldani a szárazföldi határok végleges kijelölését.

USA: Vietnam és az Egyesült Államok között a kapcsolatok minőségileg új szakaszba léptek. Washington számára egyre tisztábban, határozottabban körvonalazódnak a vietnami relációhoz fűződő bilaterális gazdasági és azon túlmutató tágabb geopolitikai-stratégiai érdekek: Vietnamra Kína regionális befolyásának túlzott növekedését valamelyest ellensúlyozni képes országként tekintenek.

EU: Az Európai Unió és Vietnam között a politikai kapcsolatok intenzitása erősödik, amelyben új fejezetet nyit a 2010-ben parafált és tervek szerint idén alá is írható Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA). Az EU-Vietnam Szabadkereskedelmi Megállapodás (FTA) ügye is bíztatóan halad előre: a feltáró dokumentum („scoping paper”) az uniós kereskedelmi biztos és a vietnami szakminiszter 2012. április 1-i találkozóján lezárásra került, így nagyon záros határidőn belül megkezdődhetnek az FTA-ra vonatkozó tárgyalások. A PCA-FTA megállapodások kapcsán körvonalazódó ambiciózus agenda sikere Magyarország érdekében áll. 2012 júliusában Vietnam veszi át az ASEAN-on belül az EU-val fennálló kapcsolatok koordinációs feladatait.

  • Emberi jogok: 2012 januárjától már az Európai Külügyi Szolgálat elnöklésével, a tagállami nagykövetségek aktív helyszíni bevonása mellett működik az EU-Vietnam emberi jogi párbeszéd. EU részről az induló megállapítás az, hogy a látványos vietnami gazdasági-társadalmi eredmények mellett az emberi jogok területén aggodalomra okot adó, néha visszalépésre utaló jelek tapasztalhatóak.
  • Gazdasági kapcsolatok: Vietnam EU-ba irányuló kivitele 2011-ben számottevő, 45 százalékos bővülést ért el az előző évhez képest, s ennek a trendnek a folytatódása esetén 2012-től az EU akár Vietnam legnagyobb külpiacává is válhat, megelőzve az Egyesült Államokat. Az uniós kereskedelmi deficit számottevő: 2011-ben 9 milliárd USD volt. Vietnam fejlődő országként az Európai Unió Általános Preferenciarendszerének (GSP) kedvezményezettje, így a vietnami termékek döntő része vámmentesen vagy kedvezményes vámokkal jut az EU piacára. A pozitív trendet beárnyékolja, hogy a jelenlegi pénzügyi válság hatására és saját romló gazdasági konjunktúrája miatt Vietnam számos protekcionista intézkedést vezetett be a közelmúltban. A protekcionista intézkedések feloldása céljából az Európai Bizottság folyamatos nyomás alatt tartja a vietnami felet. Az Európai Unió az egyik legnagyobb befektető Vietnamban (a 2011-es 1,76 milliárd USD-nek megfelelő invesztíció a teljes FDI 12 százalékát tette ki vietnami források alapján).
  • NEFE: Az EU (Bizottság és tagországok bilaterális alapon) a 2012. évi 754 millió eurós kötelezettségvállalással a legnagyobb donor Vietnamban a vissza nem térítendő segélyeket tekintve.

Oroszország: A moszkvai külpolitikában megjelent a délkelet-ázsiai jelenlét erősítésének igénye, amelyhez Oroszország számára leginkább Vietnam szolgálhat kiinduló bázisként. Hanoi napjainkban a múltbeli kötődéseket figyelembe vevő szoros, de immár korántsem kizárólagos, és legkevésbé sem alárendelt pozícióból fenntartott kapcsolatokat ápol Moszkvával. Az utóbbi időben újra megjelent orosz fegyverek nagy értékű itteni vásárlása. Orosz technológiával és hitelnyújtással tervezik megépíteni 2020-ra Vietnam első atomerőművét.

Japán: A kétoldalú kapcsolatokat mindkét fél stratégiai partnerségként tartja számon. 2009 júliusában lépett hatályba a Vietnami-Japán Gazdasági Partnerségi Megállapodás (VJEPA), Hanoi első, az ASEAN térségen kívül kötött átfogó (áru és szolgáltatáskereskedelmi, beruházási, üzleti környezetjavító és munkaerő mozgási, technikai szabványkérdésekkel egyaránt foglalkozó) egyezménye. A japán ODA hosszabb ideje komoly szerepet játszik Vietnam gazdasági-társadalmi fejlődésében.

 

Vietnam és a globális politikai kérdések – néhány új irány hanoi külkapcsolataiban:

  • Hanoi tagja az el nem kötelezettek mozgalmának. Szükségesnek tartja a globalizáció eredményeinek igazságosabb elosztását, az Észak-Dél közötti különbségek csökkentését, a gazdag országok nagyobb támogatását a fejlődők felzárkóztatása érdekében. Támogatja a nukleáris és hagyományos fegyverzeti leszerelési programokat, Délkelet-Ázsia atomfegyvermentessé tételét. Mindezek kapcsán hallatta hangját az ENSZ BT nem állandó tagjaként. E két éves szerepkör tematikus folytatásaként nemzetközi békefenntartói bekapcsolódás előkészítését is megkezdték.
  • Szorgalmazza az ENSZ működésének reformját. Deklaráltan elutasítja az emberi jogi helyzetet, a politikai rendszert ért külső bírálatokat, a külföldi segélynyújtás összekapcsolását politikai jellegű követelményekkel. A gyakorlatban azonban a számára elfogadható partnerekkel kész az emberi jogi párbeszédre, ilyet nemcsak az EU-val, hanem más ipari demokráciákkal is folytat (USA, Svájc, Ausztrália, Új-Zéland).
  • Új irány a Szentszékkel fennálló kapcsolatok erősítése: a pápa 2011 januárjában kinevezte a Szentszék egy nem rezidens vietnami képviselőjét, Ez jelentős lépés lehet az Ázsia második legnépesebb katolikus közösségével rendelkező Vietnam és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéhez vezető úton.

2012. április

 


 

Magyar-vietnami kétoldalú kapcsolatok

 

Fókuszpontok

·      Az eltérő társadalmi és politikai berendezkedés ellenére baráti kapcsolatokat ápolunk;

·      Vietnam néhány szempontból példaként tekint Magyarországra (piacgazdasági átmenet és intézményrendszer kiépítés bizonyos tapasztalatai);

·      Szerteágazó politikai, gazdasági és fejlesztési együttműködésünk alapját az erős humán kapcsolatok képezik;

·      Célunk a kooperáció új területekre való kiterjesztése.

 

Diplomáciai kapcsolatok

·      Felvételükre 1950-ben került sor.

·      Kapcsolatainkat negatívan érintette a Ho Chi Minh városi (saigoni) főkonzulátusunk tevékenységének pénzügyi okok miatt történt beszüntetése 2006-ban. Egy magyar kötődésű vietnami üzletember révén azonban 2009 óta tiszteletbeli konzulátus működik HCM városban.

 

Politikai kapcsolatok

·      Államfői szint: Sólyom László köztársasági elnök 2008. május 15-19. közötti hivatalos látogatása megerősítette Vietnam helyét és szerepét a magyar külpolitikában. Hanoi tárgyalásaihoz kapcsolódóan kötött segélyhitel megállapodás került aláírásra 35 millió euró értékben.

·      Miniszterelnöki szint:Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005. július 20-23. között látogatott Vietnamba. E látogatás viszonzásaként Nguyen Tan Dung vietnami kormányfő tárgyalt Magyarországon 2009. szeptember 17-19. között. Ekkor került aláírásra a Protokoll a Külügyminisztériumok közötti együttműködésről. A két kormányfő egy újabb kötött segélyhitel megállapodást írt alá 60 millió euró keretösszegben.

·      Parlamentek közötti kapcsolatok: Rendszeresek az érintkezések legfelső vezetői szinteken: legutóbb Nguyen Phu Trong vietnami házelnök 2008 júniusában járt hazánkban. Bizottsági szintű delegációs látogatások igen intenzívek, főként vietnami oldalról.

·      IPU Baráti Tagozatok: A 2010. áprilisi magyarországi választásokat követően Országgyűlésünkben megalakult a Magyar-Vietnami Baráti Tagozat. Elnöke Kovács Péter parlamenti képviselő. Vietnamban 2011 novemberében jött létre a Vietnami–Magyar Baráti Csoport Le Nhu Tien képviselő, a Nemzetgyűlés Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Gyermek Bizottsága alelnökének vezetésével. A magyar tagozati elnök vietnami partnerének meghívását elfogadva 2012. március 28- április 1. között látogatást tett Vietnamban.

·      Külügyminisztériumok közötti kapcsolatok: Az elmúlt időszakban politikai kapcsolatrendszerünk értékes elemévé vált a külügyminisztériumok közötti együttműködés. A legutóbbi bilaterális miniszteri szintű látogatás 2008 márciusában volt (Göncz Kinga – Hanoi). Catherine Ashton EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő felkérésére Martonyi János külügyminiszter képviselte az Európai Uniót a Hanoiban 2010. július 22-23-án megrendezett ASEAN Poszt-Miniszteriális Konferencián (PMC) és Regionális Fórumon (ARF). Magyar kezdeményezésre az új Külügyminisztériumok közötti Együttműködési Protokollhoz igazodó teljes körű külügyi konzultáció rendszere gördülékenyen, évente kerül megrendezésre:

-         2010 októberében Németh Zsolt parlamenti államtitkár vietnami partnerével, Doan Xuan Hung helyettes külügyminiszterrel Hanoiban folytatott megbeszélést, továbbá fogadta őt Pham Gia Khiem miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter is.

-         A külügyi konzultációk legutóbbi fordulójára 2011. július 7-én, Budapesten került sor, amikor Bui Thanh Son vietnami külügyminiszter-helyettes Németh Zsolt parlamenti államtitkárral folytatott tárgyalásokat, és udvariassági látogatáson fogadta őt Martonyi János külügyminiszter.

-            A folytonosság jegyében a soros külügyi konzultációra a tervek szerint 2012. május első felében, Hanoiban kerül sor Hóvári János helyettes államtitkár vezetésével.

·      Aktívak több szaktárca vietnami kapcsolatai: BM, VM, KIM, NEFMI államtitkári és miniszteri szinten kerültek sorra kölcsönös vizitek.

 

Érvényes meghívások: A legfelsőbb állami vezetők közül magyarországi meghívással rendelkezik a vietnami államfő, míg hazánkból a miniszterelnököt és az Országgyűlés elnökét várják Vietnamba.

-         Vietnami kezdeményezésre Truong Tan Sang vietnami elnök látogatásának lehetséges időpontja 2012. június.

-         Orbán Viktorminiszterelnök 2012 novemberében – a Vientiane-ban megrendezésre kerülő ASEM csúcstalálkozót követően – tehetne hivatalos látogatást Vietnamban.

-         A miniszterelnöki látogatás megvalósulása esetén az Országgyűlés elnökének látogatását 2013-ra javasoljuk.

-         A 2008-as magyar külügyminiszteri bilaterális látogatás viszonzásaként érvényes látogatási meghívást tart számon Budapestre a vietnami külügyminiszter.

-         Vietnami meghívásával 2012 őszén tervez élni Pintér Sándor belügyminiszter, s vietnami meghívással rendelkezik Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes KIM miniszter, Szócska Miklós NEFMI egészségügyi államtitkár – vietnami részről pedig Cao Duc Phat, az agrártárca vezetője.

 

Multilaterális együttműködés

ENSZ: Magyarország támogatja Vietnam 2020-21-re vonatkozó ENSZ BT nem-állandó tagsági pályázatát és 2013-16-os EJT pályázatát is. New York-i ENSZ képviseletünk mindkettőt jegyzékben erősítette meg Vietnamnak. Vietnam is támogatta Magyarország 2012-13-ra vonatkozó ENSZ BT nem-állandó tagsági pályázatát.

ASEM: Az Ázsia-Európa kontinensközi együttműködésnek keretet adó ASEM-ben Vietnam igen aktív: nagyszámú konferenciának, munkaműhelynek ad otthont, melyek közül néhányban hazánk támogató szerepet játszott. Vietnam a 2012. márciusi koppenhágai SOM-on hivatalosan bejelentette, hogy társ-szponzorálja a Duna-Mekong együttműködésről tervezett budapesti ASEM-konferenciát 2012 nyarán.

 


Egyezményes kapcsolatok

·          1994: kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházás-védelemről szóló megállapodás

·          1998: a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni közös fellépést szabályozó kormányközi egyezmény, polgári légügyi megállapodás, privatizációs tanácsadási szándéknyilatkozat

·          2004: „Közös nyilatkozat a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséről”

·          2005: tudományos-technológiai együttműködésről szóló kormányközi megállapodás

·          2008: kötött segélyhitel megállapodás, NEFE egyetértési megállapodás, egészségügyi együttműködési megállapodás; turisztikai együttműködési terv (2008-2010); Oktatási Együttműködési Munkaterv (2008-2011); együttműködési megállapodás a törvényhozások között

·          2009: Protokoll a Külügyminisztériumok közötti együttműködésről, MoU a migrációs és állampolgársági ügyek területén folytatandó kooperáció és kölcsönös segítségnyújtás kérdéskörében, MoU az energiaipari együttműködésről, kötött segélyhitel megállapodás (60 millió EUR)

·          2010: Ügyészségi együttműködési megállapodás, kulturális intézetek közötti társult megállapodás

·          2011: Oktatási Együttműködési Munkaterv (2011-2014)

·          Folyamatban: Magyar-Vietnami Kulturális Tudományos Megállapodás (1975) megújítása (a 2012-ben sorra kerülő valamely magas szintű látogatás kapcsán kerül aláírásra)

 

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE)

Vietnam a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén kiemelt partnerországunk. A három évre szóló magyar NEFE stratégia 2008-ban került elfogadásra. Említésre méltóak a Vietnamban alkalmazott új NEFE módszerek: a háromoldalú kooperáció és a hanoi külképviseletünk által korábban menedzselt mikro-projektek, amelyek költségvetése évente átlagban nem haladja meg a 20 ezer eurót.

Nagyságrendileg ezzel összehasonlíthatatlanul jelentősebb a magyarkötött segélyhitel felajánlás, (35 millió euró, illetve 60 millió euróértékű keret-megállapodások: előbbi kommunális vízellátás és szennyvíztisztítási, továbbá népesség nyilvántartási célú, megvalósítási stádiumban levő, illetve induló projekteket tartalmaz, míg utóbbi fókusza egy Can Tho-i onkológiai kórház projekt).

 

Kulturális, oktatási, humán és egyéb kapcsolataink

·      Oktatási együttműködés: Az elmúlt évtizedek során három-négyezer vietnami szakember végezte felsőfokú tanulmányait Magyarországon. Jelenleg kb. 40 vietnami hallgató tanul magyar állami ösztöndíjjal. A FAO Regionális Központjának megnyitása alkalmából a magyar állam 20 ösztöndíjat ajánlott fel Vietnamnak mezőgazdasági szakemberek magyarországi képzésére, továbbképzésére. Önköltséges formában közel 200 vietnami diák tanul Magyarországon. 2011. október 7-én, Budapesten a NEFMI miniszter és a vietnami oktatási tárca helyettes vezetője 2011-14-re szóló Oktatási Együttműködési Munkatervet írt alá. Az illetékes vietnami miniszterhelyettes 2012. márciusi, budapesti tárgyalásait követően küszöbön áll vietnami atomerőmű programhoz kötött nagyszabású térítéses nukleáris képzési program beindítása Magyarországon vietnami szakértők részére

·      Tudományos és kulturális együttműködés: A két ország kormánya közötti, 1975-ben aláírt kulturális és tudományos együttműködésiegyezmény megújítása folyamatban van, a kitárgyalt szövegű egyezmény aláírására a 2012 folyamán megvalósuló valamely magas szintű látogatás alkalmával kerülne sor. 2007-óta működik a magyar-vietnami Tudományos és Technológiai Vegyes Bizottság, melynek legutóbbi ülésére 2010 februárjában, Budapesten került sor.

·      2010-ben ünnepeltük diplomáciai kapcsolataink felvételének 60. évfordulóját, számos kulturális programok zajlottak Vietnamban és Magyarországon is a két nagykövetség szervezésében különböző intézményi támogatások révén. A 2011. évi Liszt-év kapcsán Vietnamban rendezett programjaink fenntartották kulturális kapcsolataink újraéledésének lendületét

·      Németh Zsolt külügyi parlamenti államtitkár 2010 októberi Hanoi látogatása során–a két ország kulturális kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozva – megnyitotta Hanoiban a Magyar-Vietnami Kulturális Klubot, amelynek célja, hogy kulturális, oktatási és információs bázissá váljék. Társult intézeti együttműködési megállapodást írt alá a Balassi Intézet és a Vietnami Ifjúsági Kiadó, amely tovább erősítheti az ezirányú, valamint a tudományos és nyelvi kapcsolatokat, hozzájárulhat a magyar nyelv és kultúra gazdagításához Vietnamban, valamint a vietnami kultúra és nyelv magyarországi megismertetéséhez. Jelenleg ezen feladatait a magyar finanszírozás hiánya folytán csak nagyon korlátozottan tudja ellátni.

 

Főbb aktuális ügyek

·      magas szintű látogatás (vietnami elnöki és/vagy magyar miniszterelnöki) realizálása 2012 folyamán.

·      soros külügyi konzultáció (Hanoi, 2012. május)

·      GVB soros ülésszaka, 2012. szeptember-november között – Vietnam

·      kulturális és tudományos együttműködési egyezmény (1975) megújítása

·      Magyar-Vietnami Kulturális Klub működtetése a Balassi Intézet és a Thanh Nien Kiadó közötti együttműködés keretében – költségvetés hozzárendelése

·      kötött segélyhitel projektek véglegesítése, kivitelezése

·      a vietnami atomerőmű programhoz kötött nagyszabású térítéses nukleáris képzési program beindítása Magyarországon

2012. április

 


 

 

MAGYAR KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEK

Németh Zsolt: a kormány számára kiemelt az Ázsia-politika

 

Budapest, 2010. november 23., kedd (MTI) - Kifejezetten prioritást képez a magyar kormány számára a Távol-Kelet-, illetve Ázsia-politika - tájékoztatta az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait kedden a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Zsoltazt mondta: úgy tűnik, a világ jövője a gazdaságban és egyre inkább a politikában is "nagyon jelentős mértékben" Ázsiában dőlhet el, ezért Magyarországnak és az Európai Uniónak is elemi érdeke a kapcsolatok elmélyítése a térséggel. Az államtitkár Magyarország stratégiai partnerei közé sorolta Japánt és Dél-Koreát. A kormány kül- és biztonságpolitikai vonatkozásban is együttműködik a térség demokráciáival - szögezte le.

Elmondta, hogy Japán az első számú befektető Magyarországon és a második legfontosabb kereskedelmi partner. A szigetország Magyarország legfontosabb pénzpiaci partnere, a magyar államkötvények legnagyobb vásárlója; az ázsiai térségből a legtöbb munkahelyet a japán tőke biztosítja Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a magyar EU-elnökség alatt "messzemenően indokolt" lesz Tokió érdekeinek figyelembe vétele, elő kell segíteni például a Japán-EU szabadkereskedelmi megállapodás megkötését. Kitért arra, hogy Dél-Koreával, amely a második legnagyobb befektető Magyarországon, intenzíven fejlődnek a kulturális-oktatási kapcsolatok, valószínű, hogy Szöul a közeljövőben kulturális központot létesít Magyarországon. A régió több más államával Magyarország "pragmatikus kooperációra", a gazdasági, kulturális és turisztikai együttműködés javítására törekszik. Ebbe a csoportba tartozik "az egyik legfontosabb ázsiai partner", Kína, amely Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Kijelentette, hogy Budapest a politikai kapcsolatok fejlesztésére és a gazdasági együttműködés erősítésére is törekszik Kínával. Elmondta, a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene meghaladja a 6 milliárd dollárt, ettől viszont jelentősen elmaradnak a tőkekapcsolatok, a befektetések nagysága ugyanis csak 600 millió euróra tehető. Hozzátette, reméli, hogy utóbbi téren hamarosan elmozdulás lesz. Tajvan kapcsán kifejtette: a Kínához fűződő kapcsolatok sarokköve az úgynevezett "egy Kína" elvének elismerése, ezt Budapest mindig megtette. Magyarország ugyanakkor a gazdaságban és kultúrában - hangsúlyosan azokon a területeken, amelyek a kínai kapcsolatokat nem érintik hátrányosan - Tajvannal is fejleszteni kívánja a kapcsolatokat. "Demokratikus állam, értékrendi alapon kiemelkedő partnerünk" - mondta, s utalt rá, hogy a térségből Tajvan a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon. Németh Zsolt nagy fegyverténynek nevezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség egyik legkiemeltebb eseményeként június 5-7-én Budapesten tartják az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) külügyminiszteri szintű értekezletét. Ez növelni fogja Magyarország tekintélyét az ázsiai térségben - állapította meg. Az államtitkár kitért arra is, hogy Ázsia két legjelentősebb feszültséggócát Észak-Korea, valamint a Tajvani-szoros körüli vita jelenti, "erre a két dologra mindenképpen nagy tekintettel kell lennünk". Szabó Vilmos (MSZP) üdvözölte, hogy a kormány alapvetően folytatja az előző kormány távol-keleti politikáját. Németh Zsolt beszámolója után a külügyi és határon túli magyarok bizottsága zárt ülésen hallgatta meg a londoni és a hágai nagykövetjelöltet.

 


 

A Vietnami – Magyar kapcsolat 60 éve (1949-2009)

AZ IDŐTÁLLÓ BARÁTSÁG

A Magyar – Vietnami Baráti Társaság helye és szerepe a kapcsolatok erősítésében

 

Az elmúlt század első felében Vietnam, az egykori gyarmati ország a messzi Ázsiában, csupán földrajzi fogalomként élt a magyar ember gondolataiban. A II. Világháborút követően  a két ország függetlenné válását követően, fokozatosan egyre több ismeret birtokába kerültünk mi magyarok is, együttérzéssel kísértük a hozzánk hasonlóan sokat szenvedett ország felemelkedését, küzdelmét a szabadság megtartásáért, a mesterséges kettéosztottság felszámolásáért.

Az 1956-os forradalom elfojtása után Ho Si Minh elnök az elsők között látogatott Magyarországra és Vietnam nehéz gazdasági körülményei ellenére segítséget ajánlott hazánknak. A két ország közötti kapcsolat folyamatos fejlődése következett a politikai kapcsolatok mellett gazdasági, kulturális, oktatási területeken, népeink egyre többet tudtak meg a másik életéről, küzdelmeiről, őszinte baráti érzés alakult ki népeink között. A vietnami-amerikai háború során az együttérzés csak nőtt, a magyarok, szolidaritásukat kifejezendő élelmiszert, gyógyszert, vért, ruhát, pénzt gyűjtöttek a véres háborútól szenvedő vietnami népnek. A hatvanas évektől kezdődően vietnami fiatalok ezrei tanultak a magyar közép- és felsőoktatási intézményekben, tanultak szakmát Magyarországon. Magyar költők és írók műveit jelentek meg Vietnamban, s a vietnami irodalom remekei váltak olvashatóvá Magyarországon. Megélénkültek a gazdasági kapcsolatok, a magyar termékek kedvelté váltak a vietnami piacon. Jelentős számú „vegyes” házasság köttetett, amely tény még szorosabbá fűzte országaink és népeink kapcsolatát.

1971-ben tárgyalások kezdődtek Észak-Vietnam és az Egyesült Államok között a háború befejezéséről, amelynek eredményeként 1973. január 27-én Párizsban aláírásra került a békemegállapodás, hivatalosan azonnali tűzszünet lépett életbe Vietnam egész területén.

A párizsi békeszerződés szellemében felállított Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjaként felkérésre került Magyarország is, a magyar katonák első csoportja 1973. január 28-án kezdte meg „béketámogató” tevékenységét Dél-Vietnamban. A háborút folytató Thieu rezsim végleges bukása, Saigon  eleste, a Vietnami Köztársaság végleges politikai és katonai bukása 1975. április 30-án a Második Indokínai Háború befejeződését, ezzel együtt a magyar katonai kontingens feladatának végét jelentette.

A magyar kontingens – diplomaták, civilek és katonák – előzetes tapasztalat nélkül, de a párizsi egyezmény szellemét mindig szem előtt tartva fegyelmezetten, bátran és becsülettel hajtotta végre a békét szorgalmazó nemzetközi feladatot, a Vietnamban eltöltött idő erősítette az ott szolgált állomány bajtársiasságát, összetartozását, ennek következményeként a hazatérést követően kisebb-nagyobb csoportokban rendszeressé váltak a „veterán találkozók”, létrejött a Vietnamban szolgálatot teljesített állomány nem hivatalos szervezete.

1989. április 27-én – a Vietnamban már korábban megalakult és jól működő szervezet mintájára – Heltai Tibor és néhány Vietnam iránt elkötelezett barátja kezdeményezésére – Budapesten összehívásra került a Magyar – Vietnami Baráti Társaság alakuló közgyűlése, amely „céljául tűzte olyan életképes, a magyar társadalomba illeszkedő olyan társaság létrehozását, amelynek létalapja a két nép közötti sok próbát kiállt barátság alkotja.” Az alapítók úgy vélték, hogy „égető szükség van egy olyan, társadalmi kezdeményezésen lapuló szervezetre, amely céljául tűzte ki a népi diplomácia segítségül hívásával a kulturális csere fokozását, a vietnami kultúra kincseinek a lehető legszélesebb körben történő magyarországi megismertetését és a már meglévő külpolitikai, kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok eredményeinek széleskörű hasznosítását.”

A már 1988. októberében megkezdett előkészítő, szervező munka során a Baráti Társaság tagságát a Vietnam iránt érdeklődők széles táborából és a vietnami házastárssal rendelkező magyarok ugyancsak nem kis köréből, illetve olyan magyar állampolgárokkal tervezték, akik hivatalos úton már jártak Vietnamban, de számítottak a hetvenes évek elején Vietnamban tevékenykedett Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar tagozatának egykori tagjaira is.

A Baráti Társaság aktív kulturális, politikai, gazdasági tevékenységet kezdett, számos előadás megtartására, filmvetítésekre, művészeti kiállításokra került sor. Vietnami előadóművészek, művészeti együttesek rendszeresen utaztak Magyarországra és nagy sikerrel léptek fel a magyar közönség előtt. Szoros kapcsolat alakult ki a Magyarországon akkreditált vietnami nagykövetséggel, illetve a Magyarországon élő vietnami kolónia tagjaival.

A Vietnami – Magyar Baráti Társaság meghívására 1998. novemberében látogatást tett Vietnamban a Magyar – Vietnami Baráti Társaság küldöttsége. A látogatás – mint első hivatalos találkozó a két Baráti Társaság között – során megbeszéléseket folytattak az együttműködés lehetőségeiről, feladatairól. Megállapították, hogy szükség van a két ország népei hagyományos kapcsolatainak alapján a műszaki-tudományos, kulturális, oktatási-képzési, irodalmi, művészeti kapcsolatok fejlesztésére, ennek érdekében Együttműködési Megegyezés került aláírásra.

2007-től – az addig külön szervezeti egységként működő Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság Tagozat teljes beolvadásával – a Magyar – Vietnami Baráti Társaság újrafogalmazta célkitűzéseit, fokozta aktivitását, élő munkakapcsolatot alakított ki a budapesti vietnami nagykövetséggel, a Magyarországon élő Vietnamiak Szövetségével, valamint a rendszeressé vált, Vietnamban és Magyarországon szervezett személyes találkozók lehetőségét kihasználva a Vietnami – Magyar Baráti Társaság elnökségével. Lehetőséget kértünk és kaptunk a két ország között létrehozott Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság munkájában, aktívan szervezzük a lehetséges magyar gazdasági, felsőoktatási, kulturális partnerek kapcsolat felvételét a vietnami hasonló szervezetekkel.

Meggyőződésünk, hogy tevékenységünkkel hatékonyan segíthetjük országaink kapcsolatainak fejlesztését, a népeink közötti barátság elmélyítését.

 


 

A MAGYAR-VIETNAMI BARÁTI TÁRSASÁG

ALAPÍTÓ TAGJAI között

a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság volt tagjai

/a 243 alapító tagból 89 fő/

 

                        III.       Dr. Ábrahám László                            alez.

                        III..      Aftin Tibor                                          őrgy.

I.                                  Albert István                                       r.fhdgy.

            II..                   Bacher Ferenc                                     fhdgy.

I.                                  Bálint József                                     alez.

I.                                  Balogh Ernő                                        törm.

            II.                    Bárdos Tibor                                       r.zls.

I.                                  Bene Géza                                        ftörm.

            II.                    Besnyi Alajos                                    törm.                                                                    II.                                Bokori Imre                                        zls.

                        III.       Bótai Antal                                         t.fhdgy.

                        III.       Czifra Mihály                                      r.hdgy.                                                                               II.                    Csaba Zoltán                                      fhdgy.

            II.                    Csapó Viktor                                    vőrgy.

I.                                  Dr. Déri Miklós                                  alez.

I.                                  Dohovics Károly                                hdgy.

                        III.       Domokos Gyula                                  r.hdgy.

I.                                  Dr. Elekes Imre                                  alhdgy.

                        III.       Farkas László                                   t.fhdgy

I.                                  Fazekas László                                 vőrgy.

I.                                  Dr. Fonyódi János                               KÜM

I.                                  Gonda József                                      r.szds.

            II.                    Grátzner József                                    alhdgy.

I.                                  Gyarmati János                                    őrgy.

                        III.       Dr. Gyenes Attila                              r.fhdgy.

I.                                 Hajdrik Mihály                                     t.szds.

I.                                  Havasi János                                       alez.

I.                                  Hegyi Sándor                                      őrgy.

I.                                  Heltai Tibor                                         t.szds.

I.                                  Holly Károly                                       törm.

            II.                    Horpáczy Gábor                                alez.

            II.                    Igaz Dénes                                          t.hdgy.

                        III.       Imre Lajos                                          alez.

                        III.       Jobbágy Antal                                    alez.

I.                                  Kádár Pál                                        őrgy.

                        III.       Kardos Sándor                                  alez.

            II.                    Kenesei István                                    t.hdgy.

                        III.       Kiss Gyula                                          alez.

            II.                    Kollár Endre                                       hdgy.

                        III.       Dr. Kovács Árpád                              őrgy.

                        III.       Kovács János                                      fhdgy.

I.                                  Dr. Kovács László                              alez.

                        III.       Kovács Sándor                                   alez.

I